Rólunk

Napközbeni gyermekfelügyeletünket a budai hegyek lábánál, központhoz közel, jól megközelíthető helyen, saját kertes családi házunkban hoztuk létre. Hitvallásunk, hogy ebben a kisgyermek korban egyik legfontosabb tevékenység a játék és mellette a mozgás.

Legfőbb célunk, hogy a gyermekekkel megszerettessük a rendszeres mozgás örömét, amely a későbbiekben az életük természetes részévé válik. A gyermekek személyiségük és életkoruk tükrében változóak, alapvető igényeik azonban nagyon hasonló. A szeretetteljes légkör, a biztonságérzet, a támogató gondoskodás és az állandóság a gyerek legfontosabb szükséglete ebben az életkorban, amelyet a család távollétében próbáljuk meg a legjobb tudásunk szerint biztosítani.

 

Feladataink és alapelveink

Legfőbb feladatunk a szeretetteljes, vidám, biztonságot nyújtó légkör megteremtése és az önállóvá válás elősegítése! Fontos a szűkebb és tágabb környezet megismerése ( séták, kirándulások ) és természetesen a megfelelő mozgáskultúra kialakításához szükséges eszközök biztosítása ( trambulin, labda, babzsák, medence, hinta ) által.

 

Rólunk mondták

A lányom azt mondta, hogy kezdjem azzal a napközi jellemzését, hogy „Dia szeret!” – ez Évinek szól. 😉

Mi egy éve megpróbáltunk egy másik napközit, ahol rengeteg könny és óriási szeparációs visszaesés után szinte fel sem merült bennem, hogy újra ilyesmi helyre fogom beadni a lányomat. Aztán ahogy az óvoda egyre közeledett, úgy éreztem, mégis kéne kicsit szokni az elválást. Teljesen véletlenül, utcáról beesve néztünk be először. Semmi infóm nem volt a helyről, de mivel hiszek az első benyomásban, itt éreztem, hogy ez való nekünk. Éva nagyobbik fia bohóckodott épp kint a gyerekekkel, a pólója alá rakta a labdát, azok meg feküdtek a nevetéstől, köztük a lánykám is. Én ámultam, hogy ilyen is lehet egy napközi? (Mert az előzőben idősebb nénik igen unalmas elfoglaltságok mellett csodálkoztak, hogy a gyerekek süvöltenek a szüleik után, mert unják az egészet…) Na, hát itt nem unatkoznak a gyerekek! Mindig van valami pörgés, rohangálás, foglalkozás. Trambulinon ugrálás, fészekhintában őrjöngés, motorverseny, foci. (Mikor a lányom kijelentette, hogy a lányok nem fociznak, Norbi felkapta, és úgy rúgta vele a labdát, az meg kacagott…) Ha meg az eső miatt beszorulnak a szobába, akkor kreatívkodnak, vágnak és ragasztanak, vagy autókáznak és babáznak.
A lányommal nehezen válunk el egymástól, de itt aki elkenődik, azt felrázzák, elvonják a figyelmét, abban biztos lehet a szülő, hogy nem fog utána órákig sírni a gyerek.
Az is tetszik, hogy látom, szépen vissza is forgatják a bevétel egy részét, minden hónapban 1-1 új játékot vásárolnak, így mindig van újdonság is.
A nyári medencés elfoglaltságokról nem is beszélve, igazi sellő lett a csajszi pár hét alatt. Ez egy nagyon jó alap szerintem a további úszásoktatásnak.
Dia majd az ovi szünetben biztos, hogy visszatér, és 2 év múlva érkezünk a tesóval, megint legalább egy fél évre! 😉

Detti

 

Milánnál az volt számunkra a legfontosabb szempont amikor bölcsit kerestünk, hogy szeretetteljes környezetben legyen akkor is, amikor nem velünk van. Az első alkalommal látszott Éváékon, hogy sajátjukként kezelik az összes gyereket. A bölcsisek megtanulják az életkoruknak megfelelő mindennapi kötelezettségeket úgy mint; étkezés, öltözés, illem és együttműködés a társakkal. A humor a mindennapok része, amit mi nagyon fontosnak tartunk, hiszen a személyiségfejlődés egyik alappilérjének gondolunk. Éva segítői ugyanazt a filozófiát valósítják meg a gyakorlatban, amiben semmi meglepő nincs, hiszen mindenki családtag! Ebből következően a hangulat, szó szerint is családias. Bár hamar elment ez a másfél év a Góbé Kópéban, de úgy gondoljuk, hogy kisfiunk, ha nem is fog mindenre emlékezni majd évekkel később, mégis biztosak vagyunk benne hogy az óvoda előtti időszakot a lehető legjobb emberekkel töltötte.

Köszönjük az önzetlen törődést!

A Varga család

 

Mindig úgy gondoltam, hogy Gréti nem fog bölcsibe járni, de két és fél éves korára azt vettem észre, hogy nagyon igényli a gyerektársaságot. Véletlenül találtam rá Évára – egy odajáró kisfiú édesanyja ajánlotta – és csak néhány hónapot járhattunk, mert aztán elkezdődött az óvoda, de legszívesebben az óvodai éveket is náluk töltöttük volna. Eleinte úgy gondoltam, hogy csak fél napra megyünk, hetente néhányszor, mert még annyira nem voltunk külön egymástól, de a lányom a második nap már nem akart eljönni ebéd után. Azt hiszem, hogy annál biztosabban semmi nem mutatja, hogy milyen Éváéknál, minthogy a gyerekek nem akarnak eljönni. Igazi családias, szeretetteljes lékör, vidám hangulat, hatalmas pancsolások nyáron, és motorcsaták a hűvösebb napokon. Soha, egy percig nem éreztem, hogy aggódnom kéne azon, hogy Gréti jó kezekben van-e. Köszönünk mindent, jövő nyáron ismét találkozunk.
Bea

 

2014 októberében kezdtünk a Góbé Kópé családi napközibe járni nagyobbik fiammal, Ádámmal. Korábban egy másik napközibe jártunk, ahol sajnos alkalmam volt megtapasztalni, hogy hangzatos és jól felépített marketinggel hogyan vezetik orruknál fogva a szülőket, azok mit sem sejtenek és természetesen az egész közeg nem a gyerekek fejlődését szolgálja, hanem sokkal inkább a pénz beszedéséről szól. Ezzel a tapasztalattal a hátam mögött egyik napról a másikra indultam neki új családi napközit választani. A kiválasztásnál három fontos szempontom volt: Ádám családias környezetben jól érezze magát, rendesen kapjon enni és minél kevesebbet legyen beteg. Éva korrekt, gyermekközpontú, rugalmas hozzáállása az első perctől meggyőzött. Gyerekeim – mert azóta második kisfiam is hozzá jár – nagyon szeretnek nála lenni és enni. 2014 októbere óta kb. háromszor voltak csak betegek (korábban havi egy volt az átlag). Ráadásul Éva nagyon sok színes programmal készül, van farsangi és születésnapi buli, fejlesztő torna, kézműves foglalkozások, Anyák napja (szívszorító meglepetésekkel) úszás, állatkert… és még sorolhatnám, merthogy mindig kitalál valami újat, hogy a gyerekek és a szülők kedvében járjon. Azóta sok ismerősöm hasonlóan járt más családi napközikkel, végül úgy döntöttek valahogy „túlélik” azt a pár hónapot, míg óvodába megy a gyerek. Nem lenne szükség a túlélésre, mert van megoldás a Góbé utcában, pontosabban a Góbé utca 14-ben. Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Ágnes

2016. január

 

A Góbé Kópét, – vagyis Évát – azoknak ajánlom akiknek nem a külsőségek, hanem a belső tartalom a fontos. Nincs csillivilli kamu játék, tornaterem meg ugrálóvár, meg hindi nyelvoktatás.Van viszont óriási és igazi(!) szeretet, odafigyelés, ráhangolódás, érzelem. Nem való mindenkinek, csak akinek fontosak ezek az értékek. Éváért rajonganak a gyerekek és ez nem véletlen és nem is marketing. Az én lányom imádja Évát, egyik szuper jó nevű bölcsibe/oviba nem kapott annyi egyéni odafigyelést, mint tőle. A hindi nyelvet meg majd megtanulja az iskolában. A Góbé Kópét szeretettel ajánlom minden kis kópénak!

Edit (Hanna Anyukája)

 

Kislányom 1 évet járt a Góbé Kópé Gyerekkuckóba, egy szeretetteljes, vidám és családias hangulatú bölcsibe. Abszolút szeretetteljes, hiszen imádták Szonját, vidám, mert Évi mindig kicsattan a jókedvtől, és családias, mert az egész család részt vesz náluk a picik pesztrálásában. 🙂

Nagyon nehéz nekünk Anyukáknak ( és azért írok csak Anyukákat ,mert Apukák egy pöttyet lazábbak , mint mi) a kis szemünk fényeit elengedni magunktól, pláne amikor még ennyire kötődnek hozzánk, dehát néha szükség van rá. Itt a gyerekkuckóban maximális biztonságban tudtam a kis hercegnőmet, bármikor nyugodt szívvel vihettem oda, hiszen úgy vigyáznak ott rájuk , mintha a sajátjuk volna. Az első héten a napi 25. telefonálásommal sem tudtam kiakasztani őket. 😉 🙂 Erről azért igen hamar leszoktam, megtudtam, hogy Évának nagy tapasztalata van az egészségügy és a nevelés terén, pedagógiai végzettsége mellett 4 gyermeke is van, szóval viszonylag hamar felhagytam az anyaparával… 🙂 Fantasztikusan finom ételeket készítenek, hihetetlen változatosan válogatják össze a heti menüt, és bármilyen diétás ételt is megfőznek a kismanóknak, ha szükséges. A mindennapos mozgás, a fejlesztések boldoggá és egészségessé teszik a picurkákat, megtanulnak együtt játszani, alapszabályokat betartani, együtt rajzolni, alkotni, verselni. Itt megemlíteném az Anyák napját, ami egyszerűen csodálatos volt! ❤

Emlékezetes egy évet jártunk ide , de ezzel nem zárult le a kapcsolatunk. Továbbra is “visszajárók” leszünk a szünidőkben, a nyári táborokban, és néha pedig csak úgy szeretetből. 🙂 Ott a helyünk a régi kis csapattal, együtt bandázni a Góbé utcában. Hálás köszönetem nektek mindenért !

Edit

 

logo